A 2023. évi Prima Díj jelöltek bemutatása:
Magyar irodalom: Pelesz Alexandra
Az elmúlt években rendszeresen végeztem első helyen különböző irodalmi pályázatokon, többek között immár kétszer elnyertem az Irodalmi Rádió szerkesztőségétől Az év pedagógus költője címet valamint Az év szerzője díjat. A Faludy György Irodalmi Műhely és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság különdíjasa, a Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesületének nívódíjasa lettem, ez utóbbi egyesülettől szintén kiérdemeltem Az év költője címet is. Első helyezést értem el továbbá egy regényíró pályázaton, amelynek eredményeképpen napvilágot látott a Gyászmunka című kisregényem.
Eddig megjelent könyveim közül kiemelném a Porhüvely című kisregényt, amely örökre belopta magát minden olvasóm szívébe, és a Bessenyey Zoltánról írt Tetőről talpra címet viselő életrajzi könyvet, amely alig néhány hónap alatt több mint kétezer példányban kelt el.
Több évig tevékenykedtem a MANE tisztségviselőjeként, valamint tavaly egy Irodalmi Műhely keretében végre az ifjú tehetségek kibontakoztatásával is foglalkozhattam.
Magyar színház-, film és táncművészet: Mihály Péter
“Színházi értelemben szinte minden Zala vármegyéhez, a Hevesi Sándor Színházhoz köt s egyik legfőbb vágyam, hogy olyan “játékosa” lehessek e csapatnak, aki ugyan több helyen és több területen is igazolta tehetségét vagy szorgalmát, de sosem igazolt máshová. Itt lettem színész, itt lettem rendező, itt lettem férfi, itt lettem apa, itt lettem tanár, itt lettem műsorvezető: itt lettem az ami vagyok s remélem itt válhatok majd azzá, aki egykor leszek!“
Mihály Péter immár 24. évadját kezdi meg a régió egyetlen professzionális kőszínházi társulatában. Markáns alkotó, markáns személyiség, felismerhető játékstílus, felismerhető színházeszmény jellemzi. A “Legyetek Szeretettel” c. filmsorozat egyik főszereplőjeként a kamera előtt is letette névjegyét. Legfontosabb színházi munkái – a teljesség igénye nélkül – Moritz a Tavasz ébredésében, a Liliomfi címszerepe, Az ügynök halála Biff-je, vagy épp a legutóbbi, 3 díjjal is jutalmazott “Stanley” alakítás a Vágy villamosából.
Rendezéseiből a számos mélyreható ifjúsági produkció mellett mindenképp kiemelendő Molnár Ferenc Liliom-ja , az idei évadban pedig a kortárs zalai szerző, Szálinger Balázs: Becsvölgye c. színművét állítja majd színpadra.
A teártum világán illetve drámapedagógiai előadásain kívül rendszeresen találkozhatunk vele gyermekkoncerteken, fesztiválok, rendezvények konferansziéjaként. Egyik alapítója a Nagykanizsai Piarista Gimnázium drámatagozatának, másodmagával életre hívója a Vers a Parton/Vers a Peronon programsorozatnak, de elévülhetetlen érdemei vannak a Hevesi Sándor Színház működési költségeihez jelentős mértékben hozzájáruló pályázatok megírásában is.
Példás, a művészvilágban szinte irigylésre méltó családi életet él feleségével Eszterrel valamint 4 csodás gyermekükkel: Adéllal, Hubával, Hangával és Regővel.
Magyar képző- és iparművészet: Boa Endre
1956.03.13.-án születtem Nagykanizsán, gyermekkoromat Csörnyeföldön töltöttem. 1978 -óta Letenyén élek. 1983-ban kapcsolódtam be a megyei és országos népművészeti mozgalomba, fafaragóként.
1990-óta fő hivatásnak választottam a fafaragást, aminek első szakmai lépcsőfoka a Népi Iparművész cím elérése volt 1995-ben. Az elmúlt negyven évben számos kisplasztika, és közel kettőszázötven nagyméretű köztéri alkotás került ki a kezeim közül. Ezek az alkotások nem csak hazánkban, hanem az összes határon túli területen megtalálhatóak.
Elsősorban történelmünk jeles alakjait formálom meg, de az utóbbi időben egyre több szakrális alkotást is készítek. 2014-ben munkám elismeréséül a Magyar Kézművességért díj arany fokozatát vehettem át. Szakmai és személyes hitvallásom, hogy teremtődjenek olyan helyek, ahol a mai rohanó világban az emberek megállhatnak egy megemlékezésre, egy főhajtásra, egy imára, egy adventi örömre.
Munkáimmal ehhez szeretnék hozzájárulni, mert hiszem és vallom, hogy a hagyományaink, a kultúránk ápolása az egyik legfontosabb feladatunk nemzeti identitásunk megőrzéséhez.
Magyar tudomány: Dr. Adel Rashed
Dr. Rashed Adel a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház Radiológiai Osztályának főorvosa, 1991-ben érkezett Jemenből Magyarországra.
A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg általános orvosi diplomáját, majd a Nagykanizsai kórházban kezdett dolgozni. 2003-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen radiológiából szakvizsgázott. Munkája mellett 2003-tól 2008-ig a kaposvári Diagnosztikai, Onkoradiológiai, Kutatási és Oktatási Központ MRI Centrumában számottevő tudásra és tapasztalatra tett szert az MRI diagnosztikai szerepe, a központi idegrendszeri kórképek, illetve a gerinc betegségek tekintetében. 2008-től a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórházban intervenciós radiológiában szerzett nagyfokú jártasságot.
Jelenleg ismét a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház Radiológiáján végzi munkáját. A Magyar Radiológiai Társaság, a Magyar Neuroradiológiai, illetve az Európai Radiológus Társaság (ESR) tagja. Publikációja „Előkísérlet a stroke ellátás döntéstámogató rendszerének létrehozása érdekében” címmel jelent meg.
Dr. Rashed Adel számára a hivatása egyben a hobbija is, folyamatosan törekszik a legújabb tudományos kutatások tanulmányozására és alkalmazására. Munkáját az igényesség, alaposság jellemzi, számára a beteg az első. Feleségével és három gyermekével Leilával, Nórával és Ádámmal Nagykanizsán él.
Magyar oktatás és köznevelés: Janzsó Antal
Garaboncon születtem 1942-ben. A pedagógus hivatással korán elköteleződtem. Az egyetem elvégzése után a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Nagykanizsai Főiskolai Karán igazgatói hivatalt vezettem 10 évig. 1977-ben – 35 évesen – azt a feladatot kaptam, hogy a Cserháti Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolából fejlesszek egy 16-20 osztályos műszaki szakközépiskolát. Menedzser szemlélettel vezettem az intézményt 27 éven át. Orzságosan ismert és elismert technikum lettünk. Korszerű szakmákat – számítástechnika-gyártástechnológia (osztrák prográm alapján is), elektronika, mechatronika, robotika – 21. századi feltételek mellett oktattunk. A világbanki program kapcsán bekapcsolódhattunk az európai szakképzés vérkeringésébe.
Tanítványainkat szívesen alkalmazták az üzemek, de az egyetemeken is megállták a helyüket. A kollégákkal, a szülőkkel, a gazdálkodó szervezetek vezetőivel végzett közös és eredményes munkánk kiemelkedő elismerése volt, hogy 1994 szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel az új mechatronikai laborokat, és tanévnyitó beszédében nagy elismeréssel szólt a „Cseriben” folyó nevelő, oktató munkáról. Tehetséges kollégáim közül többen vezető beosztásba kerültek Nagykanizsán és különböző egyetemeken.
Bíztunk magunkban és tanítványainkban, szerettük a „Cserit”. Volt pozitív jövőképünk. Az általam vezetett intémény hazai és nemzetközi elismertségével Nagykanizsa MJV. rangját is emeltük.
2004-es nyugdíjba vonulásomat követően magániskolát vezettem, majd a nagykanizsai TISzK (Térségi Integrált Szakképző Központ) menedzser munkatársa lettem. Jelenleg a GTTSz (Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége) főtitkár helyettese vagyok.
Kitüntetéseim:
- több miniszteri dicséret – „Kiváló Munkáért”
- Magyar Szakképzési Társaság – Szakképzésért Díj 1995.
- Nagykanizsa Oktatásáért 2005.
- Magyar Köztársaság Érdemkereszt Ezüst Fokozat 2006.
Magyar építészet: Baránka József
Baránka József Zalaegerszegen született 1945-ben. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett okl. építészmérnök diplomát 1968-ban, majd 1973-ig a Zalaegerszegi Állami Építőipari Vállalatnál dolgozott, 1973-tól a Zalaterv építész tervezőjeként dolgozott. Ezen időszak alatt jelentős szerepet töltött be Zalaegerszeg dinamikus fejlődésében.
A landorhegyi, kertvárosi lakótelep ebben az időszakban épített lakóépületeinek jelentős része az Ő tervei alapján készült.
Jelentős szerepe volt az alagútzsalus technológia bevezetésében Zalaegerszegen.
Zalatervnél töltött időszakában kiemelkedő szerepet vállalt a fiatal építészek nevelésében, patronálásában.
Baráti szálak fűzték városunk művészeti életének szereplőihez, ebben az időszakban alapító tagként építették meg a Gébárti Kézműves Házat, amely azóta is otthonaként szolgálja térségünk művészeti életét.
Zalaegerszeg olyan jelentős épületeinek tervei fűződnek a nevéhez, mint
– Kölcsey Gimnázium
– Kertvárosi Nevelési Központ
– Csácsi Általános Iskola
– Balaton szálló
– OTP székház épülete
– Postabank épülete
– Számviteli Főiskola Gasparich utcai kampuszának épületei
A felsorolt épületek sora nem teljes, csak az általunk legjelentősebbnek tartott épületek listáját tartalmazza. 1991-ben kollégáival megalapította a RÉGIÓ Építész Kft-t, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott.
Baránka József építészeti munkássága ezer szállal kötődik Zalaegerszeghez, bármerre jár az ember, az általa tervezett épületek láthatók, mai napig jelentős építészeti értéket képezve a városképben. A művészetekhez, kultúrához való vonzódásának megfelelően jelentős szerepet vállalt városunk művészeti életében.
Példás munkássága, társadalmi szerepvállalása mellett, fontos szerepet töltött be az életében a családja, feleségével 2 gyermeket neveltek, napjainkban már az unokák töltik be a gyerekek szerepét életükben.
Magyar ismeretterjesztés és média: Dr. Jáni János
Nagykanizsán születtem 1939-ben. Gyermekéveimet Szepetneken töltöttem. A középiskolát Nagykanizsán, a Kőolajbányászati és Mélyfúróipari Technikumban végeztem. Diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán szereztem.
Aktív munkáséveim az olajiparhoz kötnek, ahol geológiával, iparjogvédelemmel és minőségbiztosítással foglalkoztam. 2000-től nyugdíjas vagyok, Gellénházán élek.
Nyugdíjasként egyház- és helytörténeti kutatással foglalkozom.
Első könyvem 2004-ben, majd ismét 2005-ben jelent meg „A Somogy-zalai Evangélikus Egyházmegye és gyülekezeteinek története” címmel, összesen 4000 példányban. Az évek során több, kisebb-nagyobb terjedelmű dolgozatot és tanulmányt készítettem, amelyek könyv alakban kerültek a közösség elé, de folyamatosan közöltem írásaimat egyházi és egyéb folyóiratokban, ismertettem Facebookon, előadásokat tartottam Zala és más megyék településeiben.
Utolsó, terjedelmes, monográfiai-szerű munkám kötete „Evangélikus sziget Göcsejben” címen 2021-ben, majd újabb kiadásban 2022-ben vált elérhetővé.
Helytörténeti érdeklődésemben főképp Szepetnek, a sokszínű, soknemzetiségű település vonzott. A személyes kötődés, a közösségek motiváltak. Az írásokkal, a történetekkel, a tárgyak, a fotók hitelességével, a személyes részvétellel tudtam gazdagítani a kiállításokat, helytörténeti gyűjteményeket, falunapokat s más közösségi eseményeket.
Gellénháza az olajiparban betöltött szerepére, egykori neves személyiségeinek megismertetése inspirált a legkülönbözőbb közzétételi formákkal.
Magyar sport: Józsi György
Józsi György sporttal kapcsolatos múltja, mint labdarúgó, 1959-ben a Nagykanizsai Olajbányász egyesületnél kezdődött, majd 1966-ban a Nagykanizsai MÁV NTE, 1970-ben a ZTE csapatához igazolt. Tagja volt az 1972-ben NBI-be került csapatnak. Egy sérülés miatt 1979-ben befejezte aktív labdarúgó pályafutását. Ezt követően sem szakadt el a sport területétől. 1980-ban a Zala Megyei Sporthivatal módszertani osztályán helyezkedett el, 1983-tól 1987-ig a ZTE elnökhelyetteseként dolgozott. 1980-tól 1991-ig edzői tevékenységet is folytatott előbb a ZTE utánpótlásnál, majd az andráshidai Zala Volán MEDOSZ felnőtt csapatánál.
A rendszerváltást követően 1991-től 2009-ig, nyugdíjba vonulásáig a Zalaegerszegi Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Sport Osztályát a vezette. A városi diáksport, szabadidősport és versenysport szervezése, irányítása mellett számos rangos hazai és nemzetközi sportrendezvény szervezésében vett részt. Ezek közül kiemelkedett a 2004-es női kézilabda EB zalaegerszegi csoport mérkőzéseinek és a 2005-ős Női U19 Labdarúgó EB döntőjének sikeres megrendezése.
A város kiemelkedő sportéletének elismeréseként Zalaegerszeg 1996-ban elnyerte a Nemzet Sportvárosa címet. Elindítója volt Zalaegerszeg és Marosvásárhely közötti sportkapcsolatoknak.
2008-ban megválasztották a Zala Megyei Labdarúgó Szövetség elnökének, majd a 2011-től az újonnan létrehozott megyei szervezeti egységek, a Zala megyei Igazgatóság igazgatójának nevezték ki. Vezetésével sikeresen megújult a szövetség, működése jelentősen modernizálódott, sikeresen működtették a megyei amatőr versenyrendszereket, központi programokat. Széleskörü nemzetközi kapcsolatokat sikerült kialakítani román, szlovén és horvát megyei szövetségekkel. Jól működő együttműködési megállapodást kötöttek a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal és a Zala Vármegyei Polgárőr Szövetséggel. 2008-tól az MLSZ Amatőr Bizottságának is tagja lett. 2023. július 1-től ismét nyugdíjba vonult.
Sportvezetői tevékenységét többször is elismerésben részesítették. 1994-ben Magyar Sportért Díj, 1999-ben Belügyminiszteri dicséret, 2001-ben Marosvásárhelyi Önkormányzat Pro Urbe Díj, 2003-ban Köztisztviselői Szakmai Főtanácsadói cím, 2007-ben Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, 2019-ben Zala Megye Labdarúgásáért Díj.
Magyar népművészet és közművelődés: Kiss-Molnár István
3 éves korától néptáncol, a Zalai Táncegyüttesben is megfordult. Könyvtáros majd néptáncpedagógus és hagyományismeret oktató diplomát szerzett. 2002-től tanít számos településen, három felnőtt együttest alapított és vezet a mai napig. Elnyerte a „Zalaapáti községért” kitüntetést, „Zalaapáti kultúrájáért”, „Becsvölgye Kultúrájáért, Közösségéért Díjat” is.
Vezetésével elindult a Zalaapáti Folklórfesztivál, a Göcseji Hacacáré, a Zala Vármegyei Népi Gyermekjáték Fesztivál, az Ízes Göcsej-Zalaszentgyörgyi Folkpiknik, Zala vármegye legjelentősebb néptánc/folklór rendezvényei. Néprajzi gyűjtéseket folytatott több településén. A Göcseji Civil Társaság tagjaként alapítója volt a Göcseji Dombérozónak. 2019-től elnökségi tagja volt a Nyugat Magyarországi Néptáncszövetségnek. Zala Vármegyei Értéktárba felvett nemzeti érték a Göcseji lakodalmas, melyet ő szervez. Több, mint 2000 gyermekkel és felnőttel ismertette és szerettette meg a magyar néptáncot, folklórt.
A vármegye néptánc és népművészeti mozgalmának egyik legaktívabb szervezője. Jelenleg a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház vezetője. Hitvallása: Magot ültessünk, hogy arathassunk.
Magyar zeneművészet: Pálóczi Horváth Ádám AMI, Győrffyné Könczöl Tímea
Az 1953-ban alapított Zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Iskolában alapfokú zeneoktatás, 2021. szeptember 1-től néptánc oktatás folyik. Az iskola 600 növendékét 36 felkészült pedagógus oktatja.
A hét évtizede működő intézmény komoly nevelési és oktatási eredményeket vallhat magáénak, valós értékeket felismerő, befogadó és közvetítő fiatalok nevelését. Az iskola 22 éves korig biztosítja a zene és néptánc tanulás lehetőségét, szinte az összes klasszikus és népzenei hangszeren. Kiemelt figyelmet fordít a tehetséges növendékek korai felismerésére, számukra megemelt óraszámban folyik a hangszeres, zeneelméleti képzés.
Az elmúlt 70 évre méltán büszke az iskola, hiszen számos művészt indított útjára a zeneművészet világában, több kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhet. 1995-ben és 2013-ban a Pálóczi Zeneiskola Zalaegerszegért Díjban részesült. A 2007-es évben a művészeti iskolák minősítésen vett részt, ahol kiváló minősítést ért el.
1978 óta az Országos Lubik Imre Trombitaverseny döntőjének szervezői, házigazdái. A tehetségkutató versenynek idén ősszel XVI. alkalommal adnak otthont.
Az elismerésekben nagy szerepe van a tanárok, növendékek felkészültségével elért versenyeredményeiknek, a hozzá párosult nagyfokú hivatástudatnak.
Az intézmény Ifjúsági Fúvós-, Ifjúsági Vonószenekara, Leánykara, kamarazenei együttesei rendszeresen fellépnek helyi, megyei és országos rendezvényeken. Kiemelt feladatuk diákjaiknak a különböző együttesekben való együttmuzsikálásra ösztönzés, a zenei együttműködés képességének kialakítását és ennek átívelését a zenei tanulmányok utáni időszakra. Küldetésük, hogy minél több érdeklődő fiatal számára biztosítsa a zenei alapműveltség megszerzését, a mindennapok szintjén élményt nyújtó zenélést. Ebben segít az a tény, hogy a tanárok többsége gyakorló művész, akik a szimfonikus zenekarban és kamaramuzsikusként is gyakran lépnek fel a város közönsége előtt.
Nagy figyelmet fordítanak a tanulók kamarazenei, vonós- és fúvószenekari, énekkari képzésének is, mellyel biztosítják a város zenei amatőr művészeti csoportjainak utánpótlását. Szülői, tanulói igény esetén felkészítik őket középfokú és felsőfokú zenei tanulmányokra, ennek eredményeképp sokan szereztek zenetanári, illetve előadó művészi diplomát.
Mindemellett az intézmény tanárai aktív tagjai a Városi Szimfonikus Zenekarnak (illetve Zala Szimfonikus Zenekarnak), a Hevesi Sándor Színház Zenekarának, a Városi Fúvószenekarnak és a Canterina Kamarakórusnak.