A Prima Primissima küldetése, hogy példaképeket állítson a társadalom elé:
azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje
követendő lehet mindannyiunk számára.

A Demján Sándor által, a Vállalkozók Országos Szövetségének támogatásával 2003-ban alapított elismerés célja a magyar értelmiség szellemi eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlesztésének erősítése egy olyan, hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében.

A Prima Primissima Díj rangját e hitelességre törekvés mellett azon díjazottak személye emeli még magasabbra, akik az elmúlt egy évtizedben a legjobbakká váltak a jók között.

Az elismerést évenként ítélik oda a kiemelkedő teljesítményt felmutató jelöltek közül legjobbnak választottaknak a már megszokott tíz kategóriában.

Kategóriák:

  1. Magyar irodalom
  2. Magyar színház-, film- és táncművészet
  3. Magyar képző- és iparművészet
  4. Magyar tudomány
  5. Magyar oktatás és köznevelés
  6. Magyar építészet
  7. Magyar ismeretterjesztés és média
  8. Magyar sport
  9. Magyar népművészet és közművelődés
  10. Magyar zeneművészet

A Prima Primissima Díj az eddigi közel húsz éves története alatt megbecsült helyet vívott ki magának a társadalmi-kulturális életben, napjainkra már a jelöltté válás is elismerésnek számít.

További részletek:

www.primaprimissima.hu

Díj a megyék legjobbjainak

A Prima Primissima Díj 2005-től egészült ki a területi Prima díjakkal. A VOSZ Zala megyei Szervezete 2006-tól szervezi meg minden évben a Megyei Prima Díjátadó Gálaestet, ahol önálló elismerésben részesülhetnek a szellemi élet, a kultúra, a tudomány, a művészet és a sport megyei legjobbjai. Akik közül a Megyei Prima Díjakat minden évben hárman nyerhetik el. Ők azok, akik közelről figyelhető, megismerhető példaképeivé válhatnak szűkebb hazájuk közösségének.

A megyei Prima díjak rendszerének célja, hogy megőrizze a magyar értelmiség és szellem helyi eredményeit, erősítve a kisebb társadalmi egységek összetartozását, elősegítve fejlődésüket.

A 2022. évi Prima Díj jelöltek bemutatása:

MAGYAR IRODALOM: KANIZSAI JÓZSEF

Kanizsai József, 67 éves Nagykanizsán élő 13 kötetes alkotó. Novella, vers, mese kategóriában. Számos antológia társszerzője, illetve magazinokban jelennek meg versei, novellái. Hangoskönyv formájában 80 perc hanganyag, amit előadók tolmácsolnak. Számos országba eljutottak könyvei, főleg magyarlakta településekre. Horvát nyelvre is lefordították írásait. Irodalmi e-oldalán több mint 170 ezer ember látogatta meg az elmúlt évek alatt, ahol József Attila díjas költök adták az engedélyüket. Mint Mohai V. Lajos, Lackfi János, L Simon László, saját írásai mellett. 2018-ban lovagi címet kapott, 2020-ban Krúdy Gyula bronz fokozatát.

Ezen kívül számos kisebb-nagyobb elismerést, tárgyi jutalmat kapott itthonról és Kanadából.

MAGYAR SZÍNHÁZ-, FILM- ÉS TÁNCMŰVÉSZET: URHÁZY GÁBOR LÁSZLÓ

Erdélyben született a Szilágy megyei Zilahon. 1996-ban végezte el a Kolozsvári Babes -Bolyai Tudományegyetem Színművészeti és Filmművészeti szakot. Négy évig a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja, három évig a Szatmárnémeti Harag György Színház, két évig az Udvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, és immáron majdnem 25 éve a Zalaegerszegi Hevesi Sándor színház tagja. Aktívan részt vett az elmúlt 25 évben a város kulturális életében, rendezvényein és megemlékezésein. 2022-ben a Színház Baráti kör díjjal, 2006 és 2022-ben Máriáss-díjjal, 2017-ben és 2022-ben Közönségdíjjal, 2014-ben és 2020-ban pedig Nívódíjjal jutalmazták, aminek nagy örült.

Végtelenül hálás vagyok, hogy az elmúlt negyed évszázad alatt több, mint 70 előadásban játszhattam megannyi izgalmas karaktert és remek főszerepet szeretett színházamban. Ebben az évben játszhattam el eddigi életem talán legnehezebb és legfantasztikusabb szerepét A király beszéde című előadásban, belesűrítve mindazt a tudást, amit színészként az elmúlt 30 évben elsajátítottam. Azért a sok szeretetért, dicséretért, ölelésért, amit az azóta eltelt hónapokban kapok, örökké hálás leszek. Köszönöm Zala Megye. Köszönöm Zalaegerszeg.

Örökké önökért, örökké értetek.”

MAGYAR KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET: LUDVIG NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP

A Ludvig Nemzetközi Szimpóziumot a kezdetektől a mai napig civil összefogással működtetik. Társadalmi elfogadottsága jelentős, évente több százan látogatják a rendezvényeket, kiállításokat, és művészeti szabadiskola kurzusait. Ma már bátran, és büszkén mondhatják ki, hogy a kis zalai faluhoz, Kisrécséhez tartozó településrészen, Kendlimajorban 1999-ben útjára indított művészeti szimpóziumot nemzetközi szinten a legjobbak között tartják számon.  Olyan művészek járnak el ide részt venni az alkotómunkában, akik a saját országukban ismert, és elismert alkotók, munkáik ott vannak a világ rangos galériáiban, köz- és magángyűjteményeiben.  Ebből persze következik, hogy a Ludvig Nemzetközi Művésztelep gyűjteményében jelen lenni nemzetközi szintű rangot jelent. A művésztelep alapítói: Ludvig Zoltán festőművész és Páli László vállalkozó. A művésztelepet 2022-ben harmincadik alkalommal szervezték meg.

MAGYAR TUDOMÁNY: DR. HABIL MAÁSZ GÁBOR

1986. október 12-én született Pécs helyiségben. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2010-ben gyógyszerész doktori címet szerzett, majd szintén a Pécsi Tudományegyetemen doktorált (Ph.D.) 2015-ben és habilitált 2021-ben. Fő érdeklődési területe a szerves mikroszennyezők (gyógyszermaradványok, növényvédőszerek stb.) nagyműszeres analitikai vizsgálata, jelenlétük meghatározása és a különböző közegekből történő eltávolításuk lehetőségeinek feltárása. Kutatásai elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban „A VEAB kiemelkedő ifjú kutatója” díjjat, 2020-ban „Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj”-at ítélt számára. 2020-óta Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával végzi kutatásait, melyekben környezetanalitikai felmérések, kutatások elvégzésével, valamint tisztítás technológiai fejlesztések analitikai támogatásával foglalkozik.

MAGYAR OKTATÁS ÉS KÖZNEVELÉS: PERLAKINÉ VIGH VALÉRIA

Mindig zenével szerettem volna foglalkozni, kórust csinálni, énekelni, tanítani. Mellé szegődött a matematika, ami pedig igyekezett a realitások talaján tartani. A két, egymásnak ellentmondó “világ” nagyszerűen kiegészítette egymást 40 éves pályafutásom alatt. Szerencsém volt, mindkettőt taníthattam a kezdetektől végig a zalaegerszegi Ady iskolában, ráadásul ének-zene tagozaton. Ez nagy megtiszteltetés volt számomra. Természetes volt, hogy iskolai, városi, megyei felkéréseknek bármikor eleget téve műsort adtunk diákjaimmal a kért formációval. Különleges alkalmaink is bőven voltak, amikor ismert művészekkel léptünk színpadra, mint Szekeres Adrienn, Rákász Gergely, Ismerős Arcok, vagy éppen a Városi Szimfónikusokkal Orff Carmina Burana-ját énekeltük.

 

Amire leginkább büszke vagyok:
– Vivace Kamarakórus alapítása
– több évtizednyi kóruséneklés, szólamvezetés a Városi Vegyeskarban
– közreműködőként éneklés , orgonálás esküvőkön, állampolgári eskütételen
– RockOnLelkek Rockegyüttes alapítása, zenélés a mai napig.

 

 

 

Eredmények a legek közül:
– három kazetta illetve CD készítése az iskola kórusaival
– Nívódíj az ének-zene tagozatos iskolák Országos Budapesti Kórusfesztivál és Versenyen
– arany és ezüst minősítés az Országos Biciniuméneklési Versenyen
– ezüst majd arany minősítés több ízben a Tiszán innen, Dunán túl Országos népdaléneklési versenyen
– Arany diplomával értékelés az Éneklő Ifjúság kórusversenyen
– kezdetektől részvétel és eredmények a Zalaegerszegi Kórusfesztivál és Versenyen
– 1995-től folyamatosan résztvevője, kórusvezetője és szervezője voltam az iskola goriziai cserekapcsolatának. Ennek csúcspontja 2011 volt, amikor énekkarunk aktív részese lehetett Zalaegerszeg és Gorizia testvérvárosi kapcsolata hivatalossá tételének ceremóniáján.

Társadalmi tevékenységek:
-a megalapítástól, 1996-tól a Gyermekhangok Alapítvány kuratóriumi titkára voltam
– iskolai szakszervezet bizalmija, gazdasági ügyintézője
-Közalkalmazotti Tanács elnöke
Két elismerésre nagyon büszke vagyok, az egyik Miniszteri dicséret, melyet munkám kezdete után 3 évvel kaptam. A másik az Ady-plakett, amit iskolám nevelőtestülete szavazott meg számomra.

MAGYAR ÉPÍTÉSZET: KURUCZ SZABOLCS

Kiskunfélegyházán született 1972. július 18-án. Tanulmányait a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Általános Iskolában kezdte, majd a Móra Ferenc Gimnáziumban érettségizett. DLA okleveles építészmérnöke, vezető tervező. A Kós Károly Egyesülés diplomás vándorépítésze, valamint a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja.
Speciális szakmai érdeklődése a geobiológia, építészetbiológia, ősépítészet, építészek nélküli építészet. Fontosabb megépült, építés alatt lévő és tervezett épületek sorai tükrözik munkáját:
– Lenti, Városi uszoda rekonstrukció
– Izsák-Kisizsák, Katolikus templom
– Keszthely, Belváros rekonstrukció – Fő tér, Piac, Rákóczi tér és műemléképületek
homlokzatai
– Lakitelek, Hungarikum Liget (volt Népfőiskola), Biblia ház
Számos hazai kiállításokon, előadásokon, publikációkban fellelhető munkássága (Vándoriskola 1989-1999. (ismertető könyv), csoportos képzőművészeti kiállítás Kiskunfélegyházán fiatal kiskunfélegyházi alkotók műveiből). Keszthely, belváros rekonstrukciójáért 2018-ban elnyerte a Podmaniczky-díjjat a Forma Zrt. tagjaként, valamint 2020-ban az Év Balatoni Lakóháza 2020. díjjat is a Keszthely, Castelli- villa felújításáért, bővítéséért.

MAGYAR ISMERETTERJESZTÉS ÉS MÉDIA: PEZZETTA UMBERTO

1989 – ben kezdett fotózással foglalkozni, a fotózás mint önkifejezés egyik lehetséges eszköze érdekelte elsősorban. A fotóművészeti elképzeléseit számtalan kiállításon mutatta be, fotópályázatokon is szerepeltek képei. 1990 – ben a rövid életet élt Zala Press megyei napilapon keresztül került kapcsolatba a sajtófotózással. 1991 – ben, a Zalai Hírlap hívására kezdett dolgozni a megyei lapnál. Három évig külső munkatársként, majd 1994- ben lett főállású fotóriporter és azóta is ezt a munkát végzi a lapnál, közben volt a fotórovat vezetője is közel 15 éven keresztül. 1998-ban a Zalai Hírlap Nívódíját vehette át a kollégák szavazatainak köszönhetően. A kilencvenes évektől kezdve 40 egyéni és 65 csoportos kiállításon szerepeltek képei, azóta is pályáz és néha kiállít. Első önálló kiállítása 1990-ben volt “Esti mese címmel”. Képei több díjat is nyertek országos fotóművészeti pályázatokon, 1992, 1994, 1995, első helyezést 1996 -ban Teheránban az Irán Photo Bienale-n pedig nemzetközi diplomát a “Mybe” című alkotásával. 2019 – ben indult útjára a Mediaworks Országos Sajtófotó Pályázata, amelyen eddig minden évben díjazták a munkáját. A Zalaegerszegi Sajtófotó kiállítás munkájában a kezdetektől /2001/ részt vesz és kiállítják az aktuális évben készült legjobbnak ill. legérdekesebbnek ítélt műveit. Ebből a kiállításból volt már tizenkettő.

MAGYAR SPORT: MISZORY BÉLA KÁROLY

Miszory Béla vívással kapcsolatos múltja Zalaegerszegen, mint alapító tag, 1968. március 18-án, a Zalaegerszegi Dózsa Sportegyesületnél kezdődött. Eleinte, mint aktív versenyző, majd mint segédedző, 1978-tól mint edző tevékenykedett. 1991-től 2006-ig a Dózsa jogutódjaként létrejött Zalaegerszegi Vívó Egyletet elnökeként és 1991-től a mai napig a Zala Megyei Vívó Szövetség elnökeként végzi munkáját. Pályafutása alatt számos rangos, hazai és nemzetközi kadett, junior és felnőtt tőr verseny, világkupa és 2005-ben a legrangosabb, a Vívó Európa Bajnokság került megrendezésre. A Zalaegerszegi Sportcsarnok falán megjelenített 18 legrangosabb városi sportesemény közül 10 az Ő irányítása alatt szervezett vívóversenyt hirdeti, melyre méltán lehet büszke. 2018-ban ismét történelmet írt a mozgássérültek sportolási lehetőségeinek kerekesszékes vívással való kibővítésével a megyében. Az országban egyedülálló módon létrehozott egy jelenleg 9 fős kerekesszékes vívócsapatot. Energiái kifogyhatatlanok. A mozgássérült csapata mosolyából, derűjéből mindig erőt merít és rendületlenül keresi a lehetőségeket, a támogatókat, mellyel új távlatokat nyithat védencei életében. A szakma képviselőjeként országos elismertségre tett szert, embersége, pozitív életszemlélete példaértékű, nemcsak sportolók, hanem kollégái körében is.

MAGYAR NÉPMŰVÉSZET ÉS KÖZMŰVELŐDÉS: ZALA MEGYEI NÉPMŰVÉSZETI EGYESÜLET

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület 1982-ben alakult meg, csatlakozva az Országos Népművészeti Egyesülethez, célul tűzve ki a tárgyalkotó népművészet hagyományainak megőrzését, közösségi oktatását, ennek érdekében közösségi ház és műhelyháttér megteremtését. Az egyesület tagsága 1982-ben és 1983-ban kezdeményezte és széles körű összefogással megépítette az ország második új építésű népművészeti alkotóházát, a Gébárti Kézművesek Házát, majd részt vett a Keszthelyi Népművészeti Alkotóház kialakításában is. A Zala Megyei Népművészeti Egyesület 40 éves szakmai működése során az alkotóházban kialakította és berendezte azokat a kézműves műhelyeket, ahol zalai, országos és nemzetközi kisugárzással oktatta a múzeumi kutatómunkára épülő hímzés és népviselet, fafaragás, fazekasság, szövés, nemezelés, házi ipari mesterségek hagyományait és megújító törekvéseit.

 

Kiállítások, népművészeti fesztiválok, kiadványok, nemzetközi kézműves
projektek formájában ismertette meg a nagyközönséggel, a különböző
korosztályokkal a gazdag magyar népművészet értékeit és vitte hírét a
zalai népművészetnek.

Az egyesület tagságának közösségi alkotásai és szakmai nagyrendezvényei nemcsak az adott szakágnak adtak újabb lendületet, hanem hírét vitték Zala megyének és Zalaegerszeg városának is: Az 1996-ban készített Honfoglalás-kori jurta, a Kárpát-medencei Tradicionális Fa Fejfapark, a Panoráma Népművészeti Galéria, a Tetőtől-talpig Viseletkészítő Bemutató Műhely, a Zalaegerszegi Országos Fafaragó Konferencia, Pályázat és Kiállítás, a Zalaegerszegi Országos Fazekas-Keramikus Találkozó és Fesztivál hozzájárult Zalaegerszeg és a Gébárti-tó idegenforgalmi vonzerejének növeléséhez is.

Díjak:

  • – Király Zsiga díj a jurta elkészítéséért – 1996
  • – Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díj – 2007
  • – Zalai Falvakér Díj – 2010
  • – A Nyugat-dunántúli Turisztikai Régió kiemelt kulturális és örökségturisztikai rendezvény díja a Zalaegerszegi Országos Fazekas Fesztiválért – 2016
  • – Az Év Műhelye Díj – a Mesterségek Ünnepén 2010, 2014, 2018, 2021
  • – Zalaegerszegért díj -2021

MAGYAR ZENEMŰVÉSZET: KANIZSA BIG BAND

A Kanizsa Big Band 2005 januárjában alakult a nagykanizsai Farkas Ferenc Művészeti Iskola tanárainak kezdeményezésére. Céljaik közt szerepelt, hogy megismertessék és megszerettessék növendékeinkkel a Big Band muzsikát, továbbá a Nagykanizsán már több évtizedes múltra tekintő jazz életet frissítsék. A zenekar soraiban az iskola tanárai mellett, jelenlegi és egykori zeneiskolai tanulók szerepelnek.
Nagy örömünkre szolgál és az általuk végzett munkát jellemzi, hogy a Kanizsa Big Band az elmúlt évek alatt több alkalommal is minősült. 2008. novemberében a VIII. Országos Big Band Találkozón “B” kategóriában arany minősítést szerzett, melyet 2010-ben megújított, 2011. novemberében pedig megszerezte “A” kategóriában is az arany minősítést, melyet 2013. novemberében ismét megújított. 2018. áprilisában a Budapest Jazz Orchestra szakmai napján pedig “B” kategóriában arany minősítést szereztek.